Projektzáró Sajtóközlemény

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatásból létrejövő projekt lezárásáról sajtóközleményt adtunk ki.

A KÖZLEMÉNYT IDE KATTINTVA TALÁLJA!

iftt

IFTTT alkalmazás az okos eszközök világában

Mi az IFTTT?

Az angol If This Then That rövidítése, ez kb. annyit tesz, hogy “ha ez, akkor az”, és arra utal, hogy a különböző webes és mobilos szolgáltatásokat és eseményeket kapcsolhatunk össze egymással feltételes logika mentén, azaz ha az egyik esemény megtörténik, vagyis a feltétel teljesül, akkor annak eredményeképpen egy általunk meghatározott másik esemény is lezajlik. Ez lehet olyan műveletsor, amit minden nap elvégzünk, így időt spórolhatunk meg, vagy akár lehet egy olyan dologról szóló figyelmeztetés, ami viszonylag ritkán történik, így hajlamosak lennénk elfeledkezni róla.

Az összeköthető szolgáltatások és események száma folyamatosan bővül, az ezeket összekötő kis app-okat hívják appleteknek. A rengeteg előre elkészített applet mellett lehetőségünk van sajátot is készíteni.

IFTTT használata

Az IFTTT egy ingyenes app, ami Android-os és iOS-es telefonokra, tabletekre ingyenesen letölthető.

A webes felületükön (www.ifttt.com)  történő regisztráció után el is kezdhetjük a saját appletjeink összeállítását. A felület letisztult egyszerűségével jól átlátható, az itt létrehozott appletjeink szinkronizálódnak az összes eszközünkkel, ahol ugyanazzal a fiókkal vagyunk bejelentkezve. A használat internetkapcsolathoz kötött, illetve bizonyos appletek csak a helymeghatározó szolgáltatás (GPS) bekapcsolásával működnek.

Az IFTTT működése

Az IFTTT több száz szolgáltatóval használható, néhány példa: Google, Amazon, Dropbox, Microsoft termékcsalád, Facebook, Twitter, okosotthon eszközöket gyártók, biztonságtechnikai eszközöket gyártók, SonOff eszközök stb.

  1. Az általunk igényelt funkcióhoz keresünk egy Applet nevű sablont, vagy az új létrehozására kattintunk.
  2. Kiválasztjuk a kezdő feltételt: HA történik valami
  3. Az IFTTT-n belül belépünk a szolgáltatás fiókjába, és megadjuk az engedélyeket
  4. Kiválasztjuk a végrehajtandó akciót: AKKOR hajts végre egy műveletet
  5. Az IFTTT-n belül belépünk a szolgáltatás fiókjába, és megadjuk az engedélyeket
  6. Ha mindent beállítottunk, elmentjük
  7. A saját kezdőfelületünkön megjelennek az általunk létrehozott appletek

Ezeket bármikor szerkeszthetjük a kis fogaskerék ikonra kattintva, valamint ki/bekapcsolhatjuk őket:

Technikai háttér

Amikor elindítjuk az appletünket, az először az IFTTT szerveréhez kapcsolódik, majd a kért művelet továbbítódik annak a szolgáltatásnak a szerveréhez, amit használni kívánunk, végül a vezérlőeszközünkhöz – és szerencsés esetben megtörténik az esemény. A legtöbb visszajelzés (és tapasztalataink, ld. alább) szerint a kérés és a végrehajtás között sokszor több másodperc is eltelik, az előbb vázolt folyamat miatt.

IFTTT az Alphanet rendszerében

Az Alphanet Zrt. K+F pályázatának keretében zajló okosépület tervezési projekt részeként a SonOff eszközök (pl. SonOff RF, Basic, POW, B1, Slampher) és az IFTTT integrálhatóságát teszteltük. A Sonoff termékeket az Ewelink app-jával lehet vezérelni, mely elérhető Android és iOS rendszerekre is. Az IFTTT szolgáltatói között megtaláljuk eWeLink Smart Home néven azokat az előre gyártott appleteket, melyek ezeket az eszközöket vezérlik. Többek között ilyen trigger – action párosokat találunk:

  • Turn On/Off SonOff – itt egy Button (Gomb) widget-et hívhatunk segítségül; a Button megnyomása be- ill. kikapcsolja a hozzárendelt eszközt.

 

 

 

Itt választjuk ki, mely eszközünkre vonatkozzon a kérés.

A be/kikapcsolás állítása.

 

 

Ha mind a bekapcsolásra, mind a kikapcsolásra szeretnénk vonatkoztatni, kétszer kell ezt az appletet beállítani, mivel egyszerre csak egy feladatra képes.

  • Turn On/Off SonOff By location – amikor megérkezünk vagy elhagyunk egy meghatározott területet, SonOff eszközünk ki/bekapcsol. (Ehhez szükséges GPS kapcsolat.)

Kérhetünk értesítést az esemény megtörténtéről, melyet az IFTTT appja jelez.

Ennél a résznél állíthatjuk be azt a területet, amit figyel az applet.

 

 

Itt választjuk ki, mely eszközünkre vonatkozzon a kérés.

A be/kikapcsolás állítása.

A tesztelés során azt tapasztaltuk, hogy nem ritka a 10-30 mp-es szünet a kérés elindítása és az esemény megtörténte között. További hátrány, hogy a technikai háttér túl sok hibalehetőséggel rendelkezik, hiszen ha a folyamatban bárhol internet kimaradás van, nem hajtódik végre a kívánt esemény. Ezek miatt ez a technológia – bár otthoni, kisebb környezetben hasznos lehet, vállalati felhasználásra, ahol a stabilitás és megbízhatóság alapvető kritérium, nem alkalmas.

 

 

 

rtls

Valós idejű helymeghatározó rendszer

Real-time location system (Valós idejű helymeghatározó rendszer)

A valós idejű helymeghatározás segítségünkre lehet tárgyak, emberek helyzetének épületen belüli lokalizációjában, úgy, hogy azokat vezeték nélküli, úgynevezett RTLS tagekkel látjuk el, melyek olyan jelet bocsátanak ki, amit a fixen kihelyezett vevő egységek érzékelnek. Az adó- és vevő egységek közötti rádióhullámok terjedésének feldolgozásával behatárolható a taghez tartozó erőforrás helyzete, legyen az jármű, vagy akár egy raklap.

Egy kisméretű jeladó (tag) adott időközönként kisugározza magából a csak rá jellemzőegyedi azonosítót, amit a falra egymástól maximum 25 méterre rögzített vevők (Anchor) érzékelnek. Az érzékelőkbe érkező jelek időeltérése és információtartalma az RTLS szerverbe jut, ahol azok kiértékelésre kerülnek egyszerű háromszögelési módszerrel. Ennek eredményeként tudjuk megadni az adott jeladó pontos koordinátáit 2 dimenzióban. Az elhelyezett érzékelők sűrűségétől függően akár 50 centiméteres pontosság is elérhető a helymeghatározási feladatok során.

Milyen előnyöket hordoz mindez magában?

  • A logisztikai központokban a teljes targoncaflotta mozgását lehet mérni és elemezni, melyből vezetői információk gyűjthetők a járművek kihasználtságára vonatkozóan. Akár gyorsasági vagy gyorsulási határérték átlépése is ellenőrizhető.
  • Egy új feladat kiosztáskor figyelembe vehető, hogy mely jármű van legközelebb, így az útvonalak optimalizálásával költségcsökkentés érhető el.
  • A megoldás követhetővé teszi a gyártási folyamat legtöbb részletét. Láthatóvá válhat például, hogy melyik termék hol található, vagy mely munkafázisnál tart. Ebből kikövetkeztethető a készre jelentés várható időpontja, hatékonyabban szervezhető a kiszállítás.
  • Gyalogos biztonsági rendszer is üzemeltethető az megoldás segítségével. A rendszer beállítható úgy, hogy ha a védősisakon elhelyezett tag (és ezáltal annak viselője) egy bizonyos távolságnál közelebb kerül egy munkagéphez, akkor annak vezetője vészjelzést kap, esetleg automatikusan leáll, így elkerülhetőek a balesetek.
  • Kiskereskedelemben a vevői szokások megismerésére is alkalmas. Marketing akciókat lehet a rendszer által gyűjtött információk alapján kezdeni.

 

Forrás: 2019. 04. 01. https://ibcs.hu/megoldasok/rtls-helymeghatarozas/

Wikipédia: https://en.wikipedia.org/wiki/Real-time_locating_system

Az Aruba eszközök jelentős része képessé tehető ilyen rendszerekkel való együttműködésre.

https://www.arubanetworks.com/pdf/solutions/AB_LOC.pdf

Megoldásuk lényege, hogy a WIFI-re csatlakoztatott eszközök jeleit, tag-jeit a Controllerek, AP-k érzékelik és képesek továbbítani a szerver komponensnek, mely pedig az adattárolást, értelmezést végzi.

Több módon létesíthető kapcsolat az eszközökkel.

Association mode

Wifi eszközök követésére alkalmas. A technológiából fakadóan, ezek az eszközök periodikusan kommunikálnak a közelben levő AP-val / AP-kal. Ha több AP is „rálát” az eszközre, háromszögeléssel jó közelítéssel behatárolható, hol található.

A technika egyúttal alkalmas a „Csaló AP-k” és interferáló Wifi-k megtalálására is.

A működéshez ugyanakkor szükséges, hogy 3 AP is vegye egy adott eszköz jelét.

Real Time Location Services:

Elsősorban nem wifiképes eszközök követésére használatos.

Az eszközt, ami képes az RFtag kommunikálására, ré kell tenni az eszközre.

A csökkentett akkumulátor használat miatt ezek az eszközök nem csatlakoznak folyamatosan a wifire. Helyette periódikusan úgynevezett „blink frame”-et küldenek, melyet a közelben levő AP-k észlelnek és továbbítanak a szerver felé.

A technológia kidolgozásában az Aruba együttműködik az AeroScout-tal és a Ekahau-val.

Az érzékelt jelet az AirWave Wireless Management Suite’s VisualRF module-nak továbbítják, további feldolgozásra.

A technológiát a helymeghatározás mellett pánikgombokhoz, hőmérséklet és egyéb érzékelőkhöz is alkalmazzák.

RTLS támogatással az eszköz monitorozható valós időben, vagy historikusan.

Konfigurálás Aruba eszközön

https://www.arubanetworks.com/techdocs/Instant_40_Mobile/Advanced/Content/UG_files/RTLS_conf/ConfProc.htm

Grafikus, vagy parancssoros interfészen egyaránt beállítható.

Más hálózati eszköz gyártók

Cisco Meraki: https://documentation.meraki.com/MR/Monitoring_and_Reporting/Real-Time_Location_Services_(RTLS)

OpenWrt (nem gyártó, csak szoftvert ad.): https://www.rtl-sdr.com/running-an-rtl-sdr-on-openwrt/

Juniper: https://www.secureidnews.com/news-item/ekahau-integrates-with-juniper-networks/

okos otthon

Okos épület mutató III. rész

Az okosépület-mutató módszertana – példa

Ahhoz, hogy jobban megértsük az SRI kiszámításának módszertanát vegyünk egy példát. A példa legyen az „egyszerű” fűtés.

Azért nem annyira egyszerű a helyzet, mert ezt is felbontották különböző szolgáltatásra, illetve funkcióra, de most csak koncentráljunk az egyszerű hőleadás vezérlésre (pl. radiátorok). Az épület különböző elemein keresztüli fűtés egy másik „szolgáltatás” (pl. padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés stb.)

5 lehetséges szintet definiáltak az egyszerű radiátoros fűtésre:

Funkció szintje Leírás
0Nincs automatikus vezérlés
1központi automatikus vezérlés (egy központi termosztát)
2minden helységben külön hőfokszabályzás (pl. termosztatikus szelepek)
3minden helységben külön hőfokszabályzás és egyben kommunikáció egy központi egységgel (pl. a kazánnal. A termosztatikus szelepek csak lezárni tudják a radiátort, de nem tudják a kazánt beindítani.)
4minden helységben külön hőfokszabályzás és egyben kommunikáció egy központi egységgel és egyben jelenlét érzékelés

 

Ezek után erre az egy szolgáltatásra felírhatjuk, hogy melyik szempontból milyen a hatása:

 A funkció szintjeHATÁSOK 
level 0No automatic control00000000
level 1Central automatic control (e.g. central thermostat)+00++000
level 2Individual room control (e.g.

thermostatic valves, or electronic controller)

++00++++000
level 3Individual room control with communication between controllers and to BACS++00+++++0+0
level 4Individual room control with communication and presence control+++00+++++0+0

 

Láthatjuk, hogy nem mindegyik szolgáltatásnak van hatása az összes szempontra.

Ilyen szolgáltatásból azonosítottak (eddig) 112-őt! Ezek alapján elég időigényes és költséges ennek az mutatónak a meghatározása, ezért definiáltak egy „egyszerűsített” változatot, ahol már „csak” 52 szolgáltatást vesznek figyelembe.

Az Alphanet AlphaControl rendszerének tervezésekor ezeket a szempontokat és szolgáltatásokat vettük figyelembe.

okos otthon

Okos épület mutató II. rész

Az okosépület-mutató meghatározásának módszertana.

Az okosépület-mutató módszertani elképzeléseit a https://smartreadinessindicator.eu/ oldalon megtalálható információk alapján gyűjtöttük össze.

Az európai szakértők 10 részterületre osztották az okosépület meghatározásának módzserét:

Ezek könnyen érthető területek:

  • Fűtés
  • Hűtés
  • Használati melegvíz (DHW – domestic hot water)
  • Kényszerített szellőztetés
  • Világítás
  • Az épület külső felületének területe (ez pl. árnyékolás, természetes szellőztetés (ablaknyitás), illetve bármilyen funkció ami az épület külső felületével kapcsolatos)
  • Megújuló energiák felhasználása
  • Igény oldali felügyelet (mikor kell a fűtés, világítás stb.)
  • Elektromos járművek töltési lehetősége
  • Felügyelet (monitorozás és beavatkozás)

 

Ezeket a területeket 8 féle szempontból vizsgálják:

Ezek is egyszerűen megmagyarázható szempontok:

  • Energia megtakarítás a helyszínen
  • Rugalmas kapcsolat az energiaellátó rendszerrel pl. az elektromos hálózat felé tud-e igényt adni, vagy ha nincs valamelyik energiafajtából elegendő akkor át tud-e kapcsolni más energiaforrásra. (pl. ha nincs elég elektromos áram van-e és át tud-e kapcsolni gázmotorra)
  • Megújuló energiák hasznosítása
  • Az épületben tartózkodó emberek komfortja milyen? (hőmérséklet, pára, zaj, megvilágítás stb.)
  • Mennyire kényelmes az épületben lenni? Mik azok, amik az „életet könnyebbé teszik”? pl. milyen bonyolult vagy egyszerű módon lehet a szolgáltatásokat igénybe venni? Pl. a heti fűtési „program” megadásához kell-e egy vastag könyvet tanulmányozni?
  • Mennyire egészséges a környezet? Ne csak mondjuk a hőmérsékletet és páratartalmat figyeljük hanem a levegő minőségét is! (Ne csak lakóépületekre gondoljunk, hanem üzemekre, ahol nagy lehet a por, vegyi anyag stb. de mondjuk a kórházak műtőjének a levegőjében sem célszerű, ha baktériumok keringenek.)
  • Karbantartás. Nem csak a régi TMK (Tervszerű Megelőző Karbantartás) hanem az esetleges mért adatokon alapuló előrejelzés, hogy itt most pl. szűrőt kéne cserélni mert eltömődött.
  • Információ szolgáltatás az épületben tartózkodóknak. Tájékoztatni kell az épületben tartózkodókat az épület állapotáról, szolgáltatásaik rendelkezésre állásáról.

Legközelebb megvizsgálunk példát, ahol talán még pontosabban érthető a módszertan lényege.

okos otthon

Okos épület mutató I. rész

Mi is az az okosépület-mutató?

 

Az Európai Uniónak van egy terve, hogy a 2020-ra becsült évi 3050 TWh (terawattóra) energia igényét az EU területén lévő épületeknek 2050-re 53%-al csökkentse 1400 TWh-ra. Ennek a célnak az elérése érdekében az Európai parlament és a Tanács 2018 május 30-án elfogadta a 2018/844 számú irányelvet, amely módosítja a 2010/31/EU irányelvet az energiahatékony épületekről és a 2012/27/EU irányelvet az általános energiahatékonyságról. Ez az új irányelv vezeti be az okosépület-mutató fogalmát.

Maga az irányelv csak alapokat tartalmaz és egy határidőt, hogy mikorra kell elkészülni annak a módszertannak, amivel ezt a mutatót meg lehet határozni. A határidő: 2019 december 31.

Az irányelv az alapokat határozta meg, amelyet a lenti ábrán foglalták össze:

Forrás: https://smartreadinessindicator.eu/

(SRI = Smart Readiness indicator)

Kinek szánják ezt a mutatót?

Az irányelv szerint: „A módszertan keretében meg kell határozni az okosépület-mutató legmegfelelőbb formátumát, és a módszernek egyszerűnek, átláthatónak és könnyen érthetőnek kell lennie a fogyasztók, a tulajdonosok, a befektetők és a fogyasztói reakció piacának szereplői számára.”

Következő alkalommal kicsit részletesebben foglalkozunk ezzel a kialakítás alatt álló módszertannal, illetve az aktuális állapotával.

 

 

Felhő skálázódás – Amazon AWS

A legnagyobb infrastruktúra felhő szolgáltató az Amazon Web Services (AWS). Vizsgáljuk meg, hogy az AWS szolgáltatásai a célkitűzéseinknek megfelel-e. Az ipari minőségű IoT meghatározásban az első és legfontosabb pont az, hogy minden körülmények között működjön. Ezt többször hangsúlyoztuk. Ebből a szempontból megvizsgáljuk az  AWS felhő alapú IoT szolgáltatásait, pontosabban azt, hogy a feladat növekedését tudják-e követni megfelelően skálázódnak-e az egyre nagyobb feladatok függvényében.

Az AWS IoT megoldásával kapcsolatban is az alábbiakat vizsgáltuk meg, a következő kérdésekre keressünk válaszokat:

  1. Internet kapcsolat nélkül is működik-e? Erre a kérdésre az AWS válasza a Greengrass megoldás. Ez egy kis méretű szerver lokálisan (akár nagyon kis szerver is lehet pl. Raspberry PI3), amely működik akkor is ha az Internet kapcsolat megszakad. A kérdés az, hogy ez a „kis” szerver megfelelően skálázódik-e. Az AWS közli, hogy milyen korlátok mellett lehet használni a Greengrass megoldást. https://docs.aws.amazon.com/general/latest/gr/aws_service_limits.html#limits_greengrass

Ebből az derül ki, hogy a Greengrass szerverek mindig egy csoportban (group) vannak és egy Greengrass csoportban egy szerver és maximum 200 eszköz lehet. Ez egy nagyobb épület esetén nem elegendő! A budapesti Keleti Pályaudvarnál lévő Hotel Hungaria City Center például kb. 500 szobával rendelkezik! Mivel egy Greengrass csoportban nem lehet egynél több szerver és 200-nál több eszköz ezért ekkora épületeket csak több Greengrass csoporttal lehetne kiszolgálni. Sajnos azonban ezek a Greengrass csoportok csak a felhőn keresztül tudnak egymással kommunikálni, azaz, ha nincs Internet kapcsolat, akkor a helyi rendszer szétesik több alrendszerre, ami megengedhetetlen!

  1. Bármennyi üzenetet át tudok vinni? Természetesen az AWS IoT Core szolgáltatásának is vannak korlátai. https://docs.aws.amazon.com/general/latest/gr/aws_service_limits.html#limits_iot

A korlátok, azonban nem függnek az előfizetéstől, a fizetendő költségek természetesen igen. A maximum 20 000 publikációs üzenet másodpercenként nem tűnik korlátozónak, habár igaz, hogy ehhez több kapcsolatot kell egy időben kiépíteni és ezek között kell a forgalmat elosztani mert egy kapcsolaton egy időben csak maximum 100 üzenet küldhető. Arra viszont csak nagyon magas korlát van, hogy hány egyidejű kapcsolat élhet egy előfizetésben (maximum 500 000).

  1. Egy üzenet az egy üzenet? Lehet, hogy a kérdés furcsa, de helyénvaló! Ahogy a többi IoT felhő szolgáltató is az Amazon is nem csak az üzenetek számát, hanem azok méretét is figyelembe veszi. Ugyan maximum 128 KB-os üzenet küldhető, de ezt 5 KB-os egységekben mérik, azaz egy 8 KB-os üzenet az két üzenetnek számít. Ez a fizetendő összeget befolyásolja, de a küldhető maximális üzenetszámot (20 000) nem.

A fenti információk alapján a Greengrass megoldás jelenlegi állapotában nem igazán használható nagy méretű vagy sűrűn érzékelőkkel és beavatkozókkal felszerelt épületek ipari minőségű kiszolgálásában, de az AWS IoT Core megoldása megfelelően skálázódik ilyen nagy méretű igénybevétel esetén is.

felhő

Felhő skálázódás – Azure

Az ipari minőségű IoT meghatározásban az első és legfontosabb pont az, hogy minden körülmények között működjön. Ezzel a mondattal kezdődhet mindegyik feladatunk az elkövetkező időben. Ebből a szempontból is vizsgáljuk meg a felhő alapú IoT szolgáltatásokat, pontosabban azt, hogy a feladat növekedését tudják-e követni megfelelően skálázódnak-e az egyre nagyobb feladatok függvényében.

Első esetben nézzük meg a Microsoft Azure IoT megoldását ebből a szempontból is. A következő kérdésekre keressünk válaszokat:

  1. Internet kapcsolat nélkül is működik-e? Erre a kérdésre a Microsoft Azure válasza az IoT Edge megoldás. Ez egy kis méretű szerver lokálisan (akár nagyon kis szerver is lehet pl. Raspberry PI3), amely működik akkor is ha az Internet kapcsolat megszakad. Minden működni fog? Hát ez egy kicsit árnyaltabb. Az IoT Edge megoldás általános elérhetősége 2018 július 27-től vált lehetségessé, de ez az 1.0-ás változat nem volt képes az ún. „extended offline” működésre, azaz hosszabb ideig is működőképes marad az Internet kapcsolat megszakadása esetén is. Ez a lehetőség csak a 1.0.4-es vagy magasabb verziókban áll rendelkezésre, de az 1.0.4-es verzió csak 2018 november 2-ától áll rendelkezésre!
  2. Bármennyi üzenetet át tudok vinni? Ez az előfizetéstől függ. Az IoT Edge szolgáltatást is magában foglaló ún. standard előfizetések 3 kategóriában állnak rendelkezésre az S1 (25$/hó) napi 400 000 üzenet (felhőbe és felhőből összesen) az S2 (250$/hó) napi 6 millió üzenet és az S3 (2500$/hó) napi 300 millió üzenet átvitelét engedi meg. Van azonban még egy figyelembe veendő körülmény! A Microsoft feltételezi, hogy ezeket az üzeneteket egy napon belül többé-kevésbé egyenletesen küldjük a nap 24 órájában! Azaz a 400 000 üzenet/nap azt jelenti, hogy kevesebb mint 5 üzenetet küldhetünk másodpercenként! (Egy nap az 86 400 másodperc, azaz 5 üzenet másodpercenként már 432 000 üzenet, azaz 32 000 üzenetet már el fog dobni a Azure IoT!) A Microsoft által közölt korlátok ( https://docs.microsoft.com/en-us/azure/azure-subscription-service-limits#iot-hub-limits ) szerint maximum S1 csomag esetén 100 üzenetet S2 csomag esetén 120 és S3 csomag esetén 6000 üzenetet küldhetünk másodpercenként. Ez a helyszínről a felhőbe irány. A másik irányban a felhőből a helyszínre sokkal nagyobbak a megszorítások! S1 és S2 csomagok esetén már csak percenként 100 üzenet küldésére van lehetőség és a legnagyobb S3 csomag esetén is maximum 5000 üzenetet küldhetünk percenként! Ebből viszont az következik, hogy a Microsoft IoT szolgáltatása olyan használati esetkere jó (use case), ahol a forgalom egyenletes és jól becsülhető és alapvetően adatgyűjtés a feladat és kevés a beavatkozás. Ilyen például a mérőóra leolvasás esete. Olyan esetekre azonban veszélyes használni, ahol váratlan eseményekre kell reagálni, pl. vészhelyzet kezelés, riasztás, kárelhárítás kezelése! Minden olyan esetben, amikor hirtelen megnőhet az átviendő csomagok száma (ún. hiba lavina jelenség), akkor az a veszély, hogy vagy eldobásra kerülnek üzenetek vagy feleslegesen nagy és drága csomagra kell előfizetni.
  3. Egy üzenet az egy üzenet? Lehet, hogy a kérdés furcsa, de helyénvaló! A Microsoft ugyanis a megadott napi üzenetszámot 4 KB-os egységekben méri. Azaz igaz, hogy lehetőség van akár 256 KB-os csomag küldésére (a helyszínről a felhőbe visszafele irányba csak max. 64 KB!) de ez 256/4=64 csomagnak számít! Így meglepetés érhet minket, ha csak az elküldött és/vagy vett üzenetek számát figyeljük, de a hosszukat nem! Pl. egyetlen 16 KB-os üzenet másodpercenként „kimeríti” a 400 000/üzenet/nap korlátot egy S1 csomag esetén!

Cloud és IoT megoldások

Jelentős változások zajlanak az informatika világában

A mai fejlett és fejlődő társadalomnak olyan informatikai megoldásokra van szüksége, amelyek helytől, időtől függetlenül és korlátok nélkül azonnal elérhetőek. Egyes IT-piaci elemzések a következő 3-5 évben a fejlett, gondolkodásra, irányításra és ellenőrzésre is alkalmas eszközök megjelenését valószínűsítik. Ebben a környezetben csak azok a vállalkozások érvényesülhetnek eredményesen a piacon, amelyek nyitottak, elkötelezettek a digitalizálódás irányába, és saját informatikai stratégiájukat is ennek megfelelően alakítják.

Az ALPHANET Zrt. hosszú évek óta nyújt komplex informatikai szolgáltatásokat hazai és nemzetközi vállalatok, valamint közintézmények számára kiemelt figyelmet fordítva a digitális világ fejlődésének folyamatos elemzésére, hogy ügyfelei részére mindig a legmagasabb üzleti értéket biztosító szolgáltatást nyújthassa a lehető legjobb, legkorszerűbb eszközök segítségével.

Elégedett ügyfelek

A legfrissebb hazai felmérések szerint az elmúlt években látványosan nőtt a felhőtechnológiát használó kis- és középvállalkozások aránya Magyarországon, így már a kisebb szervezetek számára is megfizethetővé váltak olyan informatikai szolgáltatások, amelyek mindez idáig csak nagyvállalati környezetben voltak elérhetőek.

A technológia lényege, hogy a szolgáltatások nem egy, az ügyfél részére dedikált hardver eszközön üzemeltetett módon, hanem több eszközön elosztva, az interneten keresztül válnak elérhetővé.

Méltán egyre népszerűbbek ezek a megoldások, hiszen a vállalatok számára nagyobb hatékonyságot, a dolgozóknak kedvezőbb feltételeket, ezáltal jobb életminőséget biztosítanak.

Az ALPHANET Zrt. ügyfelei gyakran választják a felhőalapú szolgáltatásokat kihasználva a technológia nyújtotta előnyöket. Az ALPHANET szakmai csapata a referenciáinak és a folyamatosan megújuló szaktudásának köszönhetően kiváló partner a felhőmegoldások bevezetésében.

A legújabb technológiákkal a fenntartható fejlődésért

Az ALPHANET Zrt. 2018. februárjában kezdte meg az IoT típusú kutatás-fejlesztési projektjét. A fejlesztés eredményeként olyan, intelligens épületekben alkalmazható, öntanuló előrejelző rendszer jön létre, amely valós időben, a mért történeti adatok alapján, algoritmusok segítségével ad becslést a jövőbeni fogyasztásra.

Az IoT (azaz Internet of Things) technológia a hálózatba kötött, egymással kommunikáló „intelligens” eszközökön alapul.

Az integrált intelligencia felhasználásával a környezet egészségesebbé, biztonságosabbá, az energiafelhasználás pedig hatékonyabbá tehető.

Az ALPHANET a tudásban és az innovációban hisz

Az ALPHANET szakmai meggyőződése, hogy a folyamatos tanulás, tudás és tapasztalat, a magasan képzett munkatársak és a megfelelő munkahelyi légkör a garancia a minőségi munkavégzéshez.

A háttértámogatást nemzetközi és hazai partnerek biztosítják, akik az együttműködés keretében komoly szakmai követelményrendszer teljesítését várják el.

A hazai professzionális informatikai megoldásokat szállító cégek között figyelemre méltó szereppel bíró ALPHANET Zrt. a magasan képzett szakembergárdája, a folyamatos fejlődése, valamint a prediktív szemlélete révén a digitalizációval járó kihívásokra könnyen elérhető, innovatív és értékteremtő üzleti megoldásokkal válaszol.

– Ipari Riportok október, 2018.

Sajtóközlemény kiadása

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatásból létrejövő projekt részleteiről szeptemberben sajtóközleményt adtunk ki.

A KÖZLEMÉNYT IDE KATTINTVA TALÁLJA!