2018. február elsején projektindító megbeszélést tartottunk, amelyen a projektben részt vevő, illetve a projekt által érintett szervezeti egységek tájékoztatást kaptak a projekt

  • céljáról,
  • terjedelméről,
  • szervezeti felépítéséről,
  • valamint a működési rendjéről.

A projekttagokkal közösen leraktuk a legfőbb alapköveket és sorra vettük a projektben résztvevők feladat- és hatásköreit.

Mi is az az intelligens épület?

Mielőtt a kutatás-fejlesztési programunk részleteit kidolgoznánk, tegyük fel a kérdést, mit tekintünk intelligens épületnek!

Rengeteg helyen találkozhatunk a környezetünkben intelligens épületre utaló kifejezésekkel, például „okos épület”, „okos otthon”, esetleg angolul „Intelligent Building”, „Smart Building”, „Smart Home”, de vizsgáljuk meg egy-két példán keresztül, hogy ki mit is ért alattuk:

A Wikipédia “Intelligens Épület” meghatározása

„Az intelligens épület olyan épület, amely automatikusan, azaz emberi beavatkozás nélkül, vagy csak minimálisan szükséges emberi beavatkozással képes ellátni feladatait.”

Ennek az értelmezésnek megfelel egy régi mechanikus bimetál termosztáttal vezérelt kazán is, hiszen „emberi beavatkozás nélkül” képes a szoba hőmérsékletét bizonyos határok között tartani. Azért ezt még nem neveznénk „intelligens”-nek!

Lássunk egy példát az épületautomatikából: https://www.iasautomatika.hu/intelligens-epulet

„Az intelligens ház, intelligens épület jelentése nem az, hogy az épület valóban mesterséges intelligenciaként gondolkodna.

Sokkal inkább az, hogy egy komplex számítógépes rendszernek hála képes érzékelni környezetét és a belső állapotokat, és a ház különféle elektromos rendszereit úgy irányítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban működjenek.”

Ez a definíció leszűkíti az „intelligenciát” az elektromos rendszerekre és a hatékonyságra, vagyis ez a megközelítés nem foglalkozik az előrejelzés, vagy a biztonság, az egészséges környezet biztosításának az igényével.

Az ALPHANET „Intelligens Épület” meghatározása a fentiekhez képest több szempont alapján is eltérő:

Az épületek, amiben életünk nagy részét töltjük, akkor „okosak” vagy „intelligensek”, ha a benne élők igényeit követik, azokat a leghatékonyabb módon úgy szolgálják ki, hogy közben a környezet terhelésére is tekintettel vannak. Azaz okos épület az, amelyik alkalmazkodik a benne élők, dolgozók elvárásaihoz energiahatékony és környezetkímélő módon.

Okos épület tehát az alkalmazkodó épület! Alkalmazkodik a benne élő, dolgozó, tanuló, gyógyuló, szórakozó, vásárló emberekhez, esetleg más élőlényekhez, ha mondjuk állatkertről vagy pálmaházról van szó. Ez bizony nem csak azt jelenti, hogy érzékeli a belső-külső környezetet, hanem az épület céljához, feladatához kapcsolódó elvárásokat is figyelembe veszi. Képes a változásokat követni a lehető legkevesebb beavatkozással. Egy irodaház folyton átalakul, bérlők jönnek, mennek, bővülnek, visszahúzódnak, azaz „élnek” és ezt követni kell.

Az élőlények úgynevezett cirkadiál ritmussal rendelkeznek. Vannak például korán kelő és későn fekvő emberek, vannak sokat dolgozók és vannak folyton úton lévők. Az épület akkor „okos”, ha erre fel van készítve, ha tudja követni a benne élők cirkadiál ritmusát és hosszabb távon akár az évszakok változását, esetleg a globális felmelegedés hatásait.

Mi erre a problémakörre fókuszálunk a kutatásunkban és fejlesztésünkben.

Az IT Business márciusi számában Haraszti Attila, a cég kutatási és fejlesztési vezetője beszámolt a projekt céljairól, rámutatott a fejlesztés eredményeként létrejövő öntanuló előrejelző rendszer előnyeire, elmagyarázta, hogy miért különösen hatékony az integrált intelligencia és felhívta a figyelmet a projekt révén megvalósuló IoT megoldás nyújtotta ökológiai biztonságra.

A TELJES CIKK ITT OLVASHATÓ!

Mi az ipari IoT és milyen fejlesztésekre van még szükség ezen a területen?

Az „Internet of Things” vagy a „dolgok internete” egy olyan, egyre gyorsabb ütemben tért hódító megoldás, amely bár a „hobby kategóriában” igen népszerű, de a fontosabb területeken csak fokozatosan veszi át a helyet az internetkapcsolatot nem igénylő rendszerekkel szemben.

Vajon mi lehet ennek az oka?

Ahhoz, hogy meghatározó, adott esetben akár életeket is megmentő rendszeralkalmazások szülessenek, az applikációknak különösen megbízhatónak kell lenniük, viszont a mindennapokban mi is gyakran tapasztaljuk, hogy az internet akadozik, leáll, nem működik! Számos esetben látjuk azt a képernyőn, hogy próbálja meg később, vagy megjelenik egy hibakód, ami a hálózat működési zavaraira utalhat.

Míg az otthoni használatra tervezett rendszerek kapcsán konkrét és gyakran felmerülő szempontok állnak a rendelkezésünkre, addig az iparban használható vagy ipari minőségű IoT szolgáltatásokkal szemben nehezen találni pontos műszaki követelményrendszert, ezért számba vettük a 3 legfontosabb elvárást.

1.      Működjön az internet kapcsolat nélkül is! Ezt a szakmában mostanában „Edge” számítástechnikának hívják, hiszen a számítási felhő „szélén” a mi telephelyünkön szükséges valamilyen csökkentett funkcionalitást biztosítani akkor, amikor az internet éppen nem elérhető! E nélkül a lehetőség nélkül komoly rendszert nem szabad építeni! Például, ha egy épületben megállnak a liftek, amikor nincs internetkapcsolat, az nem megengedhető! A jelenleg elérhető Edge megoldások (Amazon Greengrass, Microsoft IoT Edge) azonban nem rendelkeznek jól definiált üzemmóddal, például felhasználói interfésszel, az internetkapcsolat elvesztésének esetére. Ez még fejlesztést kíván!

2.       A helyszíni rendszert is úgy kell felépíteni, hogy ne legyen benne olyan elem, melynek kiesése a rendszer egészének vagy nagy részének elvesztését, elérhetetlenségét eredményezi. Angolul ezt hívják „no single point of failure” típusú architektúrának. Még a legnagyobb IoT felhő szolgáltatók, akik lehetővé teszik az Edge rendszerek használatát, még ők sem fejlesztették ki ezen Edge rendszerek nagy rendelkezésre állású, például meleg tartalékkal működő változatait. Ez még fejlesztést kíván!

3.      Az IoT rendszerek általában sok elemből állnak. Ezek üzemeltetése nem egyszerű feladat. Ha mondjuk csak annyi a teendő, hogy évente ki kell cserélni az elemet 1000 készülékben, már ez is szinte kezelhetetlennek tűnik. Vagy tegyük fel, hogy 1000 készülék adatait kell megjeleníteni egy ablakban, ez szintén egy komolyabb előkészítést igénylő problémakör. Az ipari minőségű IoT rendszereknek olyan fejlesztő, üzemeltető, karbantartó funkciókkal kell rendelkezniük, hogy nagy mennyiségű, akár 100 000 eszköz egyidejű kezelését is egyszerűvé vagy legalább átláthatóvá tegyék. Az interneten elérhető bemutató anyagok alapján azonban megállapítható, hogy az IoT fejlesztések egyelőre nem kezelnek többet 10-20 készüléknél, amely egy ház vagy lakás esetében elegendő, de például egy 1000 szobás szállodánál már nem megfelelő megoldás. Ez a terület szintén fejlesztést kíván!

A felsoroltak alapján könnyedén belátható, hogy bőven vannak még kutatható kérdések az ipari IoT témakörében, amelyek megválaszolásával az ipari mértékű IoT megoldások megbízhatóságával kapcsolatos dilemmákra is választ kapunk.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatásból létrejövő projekt részleteiről szeptemberben sajtóközleményt adtunk ki.

A KÖZLEMÉNYT IDE KATTINTVA TALÁLJA!